Óoxjo’olts’íib

Péets’el IV

Tu Yóok’olal U Nojpáajtalil P’is Óolal

U 99 Jatsts’íibil. U Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybale’, leti’ u noj jala’achil ti’ u méek’tanpáajtalil yéeybal yéetel xan bey ti’ u ka'anal mola'ayilo'ob U Nojpáajtalil P'is Óolal, ba’ale’ ma’ táan ti’ le ba’ax jets’a’an ti’ jatsts’íib 105 ti’ le Noj a’almajt’aana’.

Uti’al u meyajtik u ka’aka’ajilo’obe’, le U Kúuchilil P'is Óolalo’ yaan u mantats’ meyaj ti’ jump’éel Noj Kúuchilil yéetel Péetkaaj kúuchililo’ob; u nu’ukbesaj múuch’ meyaje’ yaan u ts’a’abal ojéeltbil ti’ kaaj, je’el bix jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’. Yaan u yantal ti’ a’almajil yéetel tsolmeyajil máakil k’a’ana’antako’ob uti’al u ma’alob meyaj.

Le Noj Kúuchililo’ yaan u meenta’al tumen wuktúul Yéeybal Noj Ajp'is Óolalo’ob. U Jo’olpóopil le Kúuchil P’is Óolalo’ yaan u yéeya’al tumen le Noj Kúuchililo’, ich u máakilo’ob, uti’al u meyajtik le kuuch ich kamp’éel ja’abo’.

Ti’ U Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybale’ yaan u ka’aka’ajil u kaxan nu'ukbesik jumpúulil yéetel ma’ táan u k’e’exel, je’el bix jets’a’an ti’ le Noj a’almajt’aana’ yéetel je’el bix jets’a’an ti’ le A’almajt’aano’ tu yóok’olalo’:

I. Le jelsutt’aano’ob ti’ u nojlu’um yéeybalil u pat a'almajt'aano’ob yéetel jets' a'almajt'aano’obo’;

II. Le jelsutt’aano’ob kun meentbil tu yóok’olal u yéeybalil u Noj jala’achil u Múuch’ Péetlu’umilo’ob Méxicoe’ kun kaxan nu'ukbesbil chéen tumen Noj Kúuchilil.

Noj Kúuchilil yéetel le péetkaaj kúuchililo’ob ti’ u Kúuchilil P’is Óolalo’ chéen je’el u béeytal u ya’aliko’ob ma’ táan u chíimpolta’al jump’éel yéeybale’ tu yóok’olal le chíika’an ba’alo’ob jets’a’ano’ob ti’ le a’almajt’aano’obo’.

Noj Kúuchilile’ yaan u ts’ok xokik u yéeybalil ti’ u Noj jala’achil u Múuch’ Péetlu’umilo’ob México, lekéen ts’o’oksa’ako’ob le jelsutt’aano’ob ts’aba’an tu yóok’olal lela’, ku ts’o’okole’ yaan u meentik, wa ka k’a’ana’anchajak, u jaajkuunsajil le yéeybal yéetel le Yéeya’an Noj jala’acho’ leti’ le Almejen ajbáaxal tu náajaltaj u ya’abil le yéeybalo’obo’.

III. Le jelsutt’aano’ob ti’ ba’almeyajo’ob yéetel nu’ukbesajilo’ob ti’ Nojlu'um yéeybal jala'acho’, jela’antako’ob ti’ le jets’a’an ti’ le ka’ap’éel jaatsilo’ob ts’o’ok u máano’obo’, ku táats’máansiko’ob a’almaj belbest’aano’ob;

IV. Le jelsutt’aano’ob ti’ ba’almeyajo’ob yéetel nu’ukbesajilo’ob ma’ táan u k’e’exelo’obo’ yéetel bey kun p’áatalo’ob tu t’aan le jala’achilo’ob ilik ti’ le péetlu’umo’obo’ uti’al u nu’ukbesa’al yéetel u yila’al le yéeybalo’obo’ wa u kaxan nu’ukbesa’al le xwo’okino’ob ku taalo’ob ti’ le je’elo’obo’, je’el u béeytal u táakpajalo’ob ti’ u meyajil wáaj ti’ u ts’oktaasajilo’ob le yéeybalo’obo’. Le je’ela’ je’el u béeytal chéen wa ba’al le utskiinajil k’áata’ano’ yéetel wa je’el u meenta’al yéetel a’almajile’ beyxan wa kun meenta’al ma’ili’ k’uchuk le noj a’almaj wáaj a’almaj k’iino’ jets’a’an uti’al u ts’a’abal le jo’olpóopilo’obo’ wáaj uti’al u k’amiko’ob u kuucho’ob le kuchnáalo’ob yéeya’ano’obo’;

V. Le jelsutt’aano’ob ti’ ba’almeyajo’ob yéetel nu’ukbesajilo’ob ku táats’ máansiko’ob U páajtalil almejen yéeybalil ti’ lu’unkabilo’ob uti’al u yéeybalo’obe’, u yéeya’alo’ob yéetel u jáalk’ab jets’eknak ts’íibtikubáajo’ob uti’al u táakpajalo’ob ti’ u almejenil nojlu’um, je’el bix jets’a’an ti’ le Noj a’almajt’aana’ yéetel ti’ le a’almajt’aano’obo’. Uti’al ka béeyak u bin juntúul lu’unkabil ti’ u méek’tanpáajtalil le Kúuchilil P’is Óolalo’ tu yóok’olal táats’máansajilo’ob ti’ u páajtalilo’ob tumen le almejen mola’ay tu’ux u ts’íibtmajubáajo’, k’a’ana’an ts’o’ok u táanil bin ti’ tuláakal le kúuchilo’ob tu’ux ku kaxan nu’ukbesa’al ba’atelo’ob jets’a’an ti’ u belbest’aanilo’obo’, le a’almajt’aano’ yaan u jets’ik le belbest’aano’ob yéetel le k’iino’ob k’a’ana’antako’obo’;

VI. Ba’atelo’ob wáaj jela’anilo’ob ti’ meyaj ich le U Kúuchilil P’is Óolal yéetel u meyajnáalo’obo’;

VII. Ba’atelo’ob wáaj jela’anilo’ob ti’ meyaj ich u Mola’ayil Yéeybal way México yéetel u meyajnáalo’ob;

VIII. U je’ets’el yéetel u ts’a’abal bo’olsi’ipil tumen u Mola’ayil Yéeybal way México ti’ almejen mola’ayil wáaj almejen múuch’kabilo’ob wáaj ti’ wíiniko’ob wáaj mola’ayo’ob, ti’ nojlu’umo’ob wáaj táanxel nojlu’umo’ob, ma’ táan u chíimpoltiko’ob u belbest’aanilo’ob le Noj a’almajt’aana’ yéetel le a’almajt’aano’obo’;

IX. Mola’ayil Yéeybal way México ku yoksik ich u meyaj uláak’o’ob ba’alo’ob tu yóok’olal táats’máansajilo’ob ts’áaja’an ti’ u Chuunts’íibil III ti’ u jatsts’íibil 41 yéetel u waxakp’éel xóot’ts’íibil u 134 jatsts’íibil le Noj A’almajt’aana’; ti’ u belbest’aanilo’ob tu yóok’olal almejen k’aytuukul yéetel yéeybal k’aytuukule’, bey xan u téek beeta’al ba’alo’ob tu yóok’olal yáaxk’a’ay yéeybalil wáaj ti’ k’a’ay yéeybalil wáaj u xche’ ts’áajik le bo’olsi’ipilil k’a’ana’ano’, yéetel

X. Le uláak’o’ob ku je’ets’el ti’ le a’almajt’aano’.

U kúuchililo’ob U Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybale’ yaan u k’a’abetkuunsiko’ob le béeytalilo’ob k’a’ana’antako’obo’ uti’al u meentik u chíimpolta’al tu séeba’anil U ts'okt'aanil p'is óolal yéetel nu’ukbesajilo’ob, je’el bix jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’.

Yéetel mix jump’éel k’aasil ti’ le ba’ax jets’a’an ti’ jatsts’íib 105 ti’ le Noj a’almajt’aana’, u kúuchililo’ob U Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybal je’el u béeytal u kaxan nu’ukbesik le ma’ u k’a’abetkuunsa’al a’almajt’aano’ob tu yóok’olal yéeybal ma’ keetilo’ob yéetel le Noj a’almajt’aana’. Le nu’ukbesajo’ob kun a’albil yéetel le béeytalila’ yaan u meyajta’al chéen tu yóok’olal le ba’ax ku p’is óolta’alo’. Tu yóok’olal le ba’alo’obo’ Noj Kúuchilile’ yaan u ts’áajik u yojéelt U Xuul Noj Kúuchilil P'is Óolal way Méxicoe'.

Lekéen a’ala’ak tumen jump’éel u kúuchilil U Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybal jump’éel ba’al tu yóok’olal u xma’ a’almajt’aanil jump’éel ba’almeyajil wáaj nu’ukbesajil wáaj tu yóok’olal u na’ata’al jump’éel u belbest’aanil le Noj a’almajt’aana’, ku ts’o’okole’ wa le ba’al ku ya’ala’al ma’ keet yéetel le ku ya’ala’al tumen jump’éel u kúuchililo’ob wáaj u Báankabil U Xuul Noj Kúuchilil P'is Óolalo’, je’elmáakalmáak ti’ le Ka’anal P’is Óolalo’obo’, le kúuchililo’obo’ wáaj le jaatsilo’ob ti’o’, je’el u béeytal u takjo’oltiko’ob le kúulpacht’aanilo’ je’el bix jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’, uti’al u ts’ok ya’alik máakalmáak le ba’alo’ob ku ya’ala’alo’ob tumen u Báankabil U Xuul Noj Kúuchilil P'is Óolal way Méxicoe' kun p’áatalo’obo’. Le jets’t’aanilo’ob kun a’albil tu yóok’olal le je’ela’ ma’ táan u jelbesik le ba’alo’ob jkaxan nu’ukbesa’abo’obo’.

U nu’ukbesajil le Kúuchil P’is Óolalo’, u ka’aka’ajil le kúuchililo’obo’, le tsolbeelankilmeyaj uti’al u nu’ukbesa’al le ba’alo’ob yaan ich u meyajo’, beyxan le ba’alo’ob uti’al u je’ets’el le k’a’ana’an ba’alo’ob uti’al méektanpáajtalil tu yóok’olal lela’, leti’ le jets’a’ano’ob ti’ le Noj a’almajt’aana’ yéetel ti’ le a’almajt’aano’obo’.

Le Noj Kúuchililo’ je’el u béeytal, u meyajtiko’ob le p’is óolilo’ob yaan ti’ u ka’aka’ajil, tumen u meyaj, lekéen k’áata’ak tumen u jaats wáaj je’elmáakalmáak ti’ le péetkaajil kúuchililo’obo’; beyxane’, je’el u béeytal u túuxtik ti’ péetkaajil kúuchililo’ob le ba’alo’ob yaan ti’ u ka’aka’ajilo’ uti’al u meyajtiko’ob yéetel u nu’ukbesajil. Le a’almajt’aano’ yaan u jets’ik le belbest’aano’ob yéetel tsolbeelankilmeyajo’ob uti’al u béeytal u meenta’al le nojbéeytalilo’oba’.

U tsolmeyajil, u yila’al yéetel u meyajil u Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybale’ yaan u ka’aka’ajta’al, je’el bix jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’obo’, ti’ jumpéel Múuch'kabmeyajil ti’ U Nojlu'um Múuch'kabil Jejeláas P'is Óolalo’ob, lela’ yaan u meenta’al yéetel u Jo’olpóopil u Kúuchilil P'is Óolal ti' Yéeybal, ts’o’okole’ leti’ kun jo’olintik; juntúul Yéeybal Noj Ajp'is Óolal ti’ le Noj Kúuchililo’ ts’aba’an yéetel insaculación; yéetel óoxtúul u máakilo’ob U Nojlu'um Múuch'kabil Jejeláas P'is

Óolalo’ob. Le Kúuchilil P’is Óolalo’ yaan u ts’áajik u pa'atuukulil taak'in ti’ u Jo’olpóopil U Xuul Noj Kúuchilil P'is Óolal way Méxicoe' uti’al u yoksa’al ti’ u pa’ajo’olil ti’ u pa’atuukulil taak’in ti’ U Nojpáajtalil u P'is Óolalil Nojlu'umo’ob. Beyxane’, le Kúuchilil P’is Óolalo’ yaan u jóok’sik u Belbest’aanil chéen uti’alo’ob yéetel le noj mokt’aano’ob uti’al u ma’alob meyajo’.

Le Yéeybal Noj Ajp'is Óolalo’ob ku meentiko’ob le Noj Kúuchilil yéetel péetkaaj kúuchililo’obo’ yaan u yéeya’alo’ob yéetel u yéeybalil ka’ajaats ti’ óoxjaats u máakilo’ob yano’ob ti’ U Mola'ayil Jets' A'almajt'aano'ob ti’ u túuxt'aan U Xuul Noj Kúuchilil P'is Óolal way Méxicoe'. U yéeya’al le máaxo’ob ku táakpajalo’ p'aatlampaachilil kun úuchul, je’el bix jets’a’an ti’ le belbest’aano’ob yéetel le beelankilmeyaj jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’.

Le Yéeybal Noj Ajp'is Óolalo’ob ku meentiko’ob le Noj Kúuchililo’ k’a’ana’an u yantal ti’ob le ba’axo’ob jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’, le je’elo’obo’ k’a’ana’an u chukmaj le ja’abilo’ob ku k’áata’al uti’al u meentiko’ob u Ka’anal P’is Óolalil U Xuul Noj Kúuchilil P'is Óolal way Méxicoe', yéetel chéen bolomp’éel ja’ab kun xáantalo’ob ti’ u kuucho’ob. Le p’atkuucho’ob, mina’anilo’ob yéetel ts’áaj páajtalilo’ob ti’ u Yéeybal Noj Ajp'is Óolalo’ob ti’ le Noj Kúuchililo’ yaan u yila’al u betchajal, u ts’a’abal u yuumil yéetel yaan u ts’a’abal xan tumen le Kúuchililo’, lekéen k’a’ana’anchajake’, je’el bix jets’a’an ti’ jatsts’íib 98 ti’ le Noj a’almajt’aana’.

Le Yéeybal Noj Ajp'is Óolalo’ob ku meentiko’ob le péetkaaj kúuchililo’obo’ k’a’ana’an u yantal ti’ob le ba’axo’ob jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’, le je’elo’obo’ k’a’ana’an u chukmaj le ja’abilo’ob ku k’áata’al uti’al u meentiko’ob u Noj Ajp'is Óolal ti’ U Ka'ap'éel Noj Kúuchilil Nojlu'um P'is Óolalo’. Chéen bolomp’éel ja’ab kun xáantalo’ob ti’ u kuucho’ob, ba’ale’ je’el u máan ti’ le buka’aj k’iino’ wa ku na’aksa’al u kuucho’obe’.

Wa jach p’ata’an kuuche’ yaan u ts’a’abal uláak’ juntúul Noj Ajp'is Óolal ti’ u yaalab k’iino’ob le kuuch ts’aba’ano’.

U máakilo’ob u Kúuchilil P’is Óolalo’ yaan u paaklan meyajo’ob je’el bix jets’a’an ti’ le belbest’aano’ob ku k’a’abetkuunsa’al ti’ U Nojpáajtalil u P'is Óolalil

Nojlu'umo’obo’ yéetel ka’anal belbest’aano’ob beyxan le ma’ táan u yokolo’ob ich le je’elo’ob jets’a’an ti’ le a’almajt’aano’.