U Yáax Jo’Olts’Íibil

U Yáax Péets’el

Ti’ U Páajtalilo’Ob Wíinik Yéetel U Ya’Almajkanáanilo’Ob

U 21 Jatsts’íibil. U xak’alkaxanta’al le si’ipilo’obo’ ku p’áatal tu k’ab le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ yéetel ti’ le jpoliso’obo’, le je’elo’oba’ yaan u meyajo’ob tu yáanal u beelankuunajil yéetel u jo’olpóopilil le u yáaxo’, ka’alikil u jets’meyajta’al le kuucha’.

U jets’meyajta’al u káajbal le xak’alsi’ipil tu táan le kúuchil p’is óolalo’obo’ ku p’áatal tu k’ab le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’. A’almajt’aan kun jets’ik ti’ ba’axo’obe’, le wíiniknáalo’obo’ ku béeytal u jets’meyajtiko’ob u káajbal le xak’alsi’ipilil tu táan le p’is óolal jala’acho’.

U ts’a’abal le bo’olsi’ipilo’obo, u jelbesa’alo’ob yéetel buka’aj kun xáantalo’obe’, ku p’áatal jach chéen tu k’ab le p’is óolal jala’acho’.

Ku p’áatal tu k’ab le tsolmeyaj jala’ach u jets’meyajta’al le bo’olkuucho’ob tu yóok’olal u máansajt’anta’al le jala’ach yéetel le polis belbest’aano’obo’, u bo’olil le je’elo’obo’ chéen yéetel bo’oltaak’iin, k’almáakil tak 36 u p’éelel jatsk’iin wáaj yéetel meyaj tu táan le kaajo’; ba’ale’ wa le si’ipilnáalo’, ma’ úuchak u bo’otik le taak’in kun k’áatbil ti’o’, le je’elo’ yaan u k’e’exel yéetel le k’almáakil jets’a’ano’, le je’elo’ tu yóok’olal mixba’al unaj u máan ti’ 36 u p’éelel jatsk’iin.

Wa u si’ipilnáalil le jala’ach yéetel le polis belbest’aano’obo’, konmeyajnáal, k’abnáal wáaj meyajnáale’, ma’ tu béeytal u ts’a’abal u bo’olkuuchil yéetel jump’éel bo’oltaak’in maanal ti’ le buka’aj ku náajaltik ti’ jump’éel k’iin meyaje’.

Tu yóok’olal meyajnáalo’ob ma’ jeets’el u náajalo’obe’, le bo’oltaak’in kun ts’a’abil ti’ob úuchik u máansajt’antiko’ob le jala’ach yéetel le polis belbest’aano’obo’, ma’ unaj u máan ti’ le buka’aj ku náajaltik ti’ jump’éel k’iin meyaje’.

Le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ ku béeytal u ch’a’ óoltik u chuuntuukulilo’ob k’ampáajtalil uti’al ka jets’meyajta’ak u káajbal le xak’alsi’ipilo’, ti’ le ba’axo’ob yéetel je’el bix kun jets’bil tumen le a’almajt’aano’.

U Noj Jala’achil Méxicoe’ ku béeytal, yéetel u chíimpoolal le Mola’ay Jets’ A’almajt’aano’obo’, u k’am óoltik u méek’tampáajtalil le Yóok’olkaab Kúuchil P’is Óolalo’ (Corte Penal Internacional).

U kanáambalil kaaje’ jump’éel meyaj ku p’áatal tu kuuch Nojlu’um, Distrito Federal, Péetlu’umo’ob yéetel Méek’tankaajo’ob, tu’ux ku kaxta’al ma’ u yúuchul si’ipilo’ob; ka xak’alkaxanta’ak yéetel ka tsaypachta’ak uti’al ka kaxta’ak u yuumilo’ob, bey xan u bo’olkuuchil le tsolmeyaj máansajt’aanilo’obo’, je’el bix u je’ets’el tumen le a’almajt’aano’, tak tu’ux ku náakal u páajtalilo’ob jets’a’an te’ Noj A’almajt’aana’. U meyaj le mola’ay kanan kaajo’obo’ yaan u beelankuunta’al tumen u chuunt’aanilo’ob toj a’almajil, tojtuukulil, péeka’anmeyajil, ka’analmeyajil, tojmeyajil yéetel u chíimpoolalil ti’ u páajtalilo’ob wíinik k’am óolta’ano’ob te’ Noj A’almajt’aana’.

Le mola’ay kanan kaajo’obo’ yaan u ch’a’ óoltal bey kajnáal, tojmeyaj yéetel ka’analmeyaj u ka’ajo’obe’. Le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipil yéetel u mola’ay polisilo’ob le u yóoxyáal jala’achilo’, k’a’ana’an u k’axmeyaj ichilubáajo’ob uti’al ka k’uchuk u meento’ob u xuultuukulil le u kanáambalil kaajo’ yéetel yaan u táakpajalo’ob ti’ U Nojlu’um Múuch’meyajil u Kanáambalil Kaaj (Sistema Nacional de Seguridad Pública), le je’elo’ yaan u beelankuunta’al tumen le tojbe’ent’aano’oba’:

a) U no’ojbesik u yéeya’al, u yookbal, u kaambal, u p’áatal meyaj, u p’ismeyajta’al, u k’am óolta’al yéetel u jala’acht’anta’al u meyaj le máaxo’ob táakpaja’an te’ mola’ay kanan kaajo’obo’. U tsolbenta’al yéetel ka xi’ik tu beel le meyajo’oba’ yaan u p’áatal tu k’ab Nojlu’um, Distrito Federal, Péetlu’umo’ob yéetel Méek’tankaajo’ob tak tu’ux ku náakal u páajtalilo’ob.

b) U jets’ik u máabents’íibilo’ob ti’ u chíikulilo’ob si’ipilnáalo’ob yéetel meyajnáalo’ob uti’al ka k’a’abetchajak ti’ le mola’ay kanan kaajo’obo’. Mixjuntúul máak ku béeytal u yokol meyaj te’ mola’ay kanan kaajo’obo’, wa ma’ yáax jala’acht’anta’an yéetel ts’íibta’an u k’aaba’ je’el bix unaj te’ molts’íibo’.

c) U pa’ajo’oltik táankaaj meyajilo’ob uti’al u kaxta’al ma’ u meenta’al si’ipilo’ob.

d) Yaan u jets’ik bix kun táakpajal le kaaj kun múul áantaj, ichil uláak’o’obe’, te’ tu tsolbeelankil u p’ismeyajta’al le meyajo’ob uti’al ma’ u meenta’al le si’ipilo’, bey xan le mola’ay kanan kaajo’obo’.

e) Le nojlu’um áantaj taak’ino’ob uti’al u kanáambalil le kaajo’, tu yáalmanyáal nojlu’umile’ yaan u ts’a’abal ti’ le péetlu’umo’ob yéetel ti’ le méek’tankaajo’obo’, uti’al ka meyajta’ak jach chéen ti’ le ba’alo’obo’.