U Yáax Jo’Olts’Íibil

U Yáax Péets’el

Ti’ U Páajtalilo’Ob Wíinik Yéetel U Ya’Almajkanáanilo’Ob

U 16 Jatsts’íibil. Mixmáak je’el u béeytal u p’e’elta’al ti’ u máakilil, u láak’tsilil, tu’ux kajakbal, tu yóok’olal u ju’uno’ob wáaj ba’axo’ob yaan ti’, wa ma’ chéen yéetel u ts’íibtbil a’almajt’aan le mola’ay yaan u páajtalil ti’o’, tu’ux ku chuunt’antik yéetel ku tsolik ich a’almajil tu’ux u taal u yóolal le ba’ax kun meentbilo’.

Tuláakal máak yaan u páajtalil ti’ ka kanáanta’ak u chíikulilo’ob u wíinikil, ka táakpajaki’, ka utskíinta’ak yéetel ka mina’ankuunsa’ako’ob, bey xan ka u ts’áaj ojéeltbil u xma’ éejenil, je’el bix u je’ets’el tumen le a’almajt’aano’, tumen leti’ kun jets’ik le ba’axo’ob tu’ux ma’ jets’elnak le chuunt’aano’ob kun beelankuuntik u meyajta’al le chíikulilo’obo’, tu yóok’olal u kanáambalil nojlu’um, u belbest’aanilo’ob táankaaj, u kanáambalil yéetel u toj óolalil táankaaj wáaj uti’al ka kanáanta’al u páajtalil uláak’ máako’ob.

Ma’ tu béeytal u k’áata’al ka chu’ukuk máak wa ma’ tumen le p’is óolal jala’acho’, yéetel wa ma’ yáax meenta’ak u takpoolil wáaj u yaayajtakpoolil jump’éel ba’al jets’a’an bey si’ipilil tumen le a’almajt’aano’, ku bo’olsi’ipilta’al ka’alikil u luk’sa’al le jáalk’abilo’, wa yaan ba’axo’ob jets’ik ts’o’ok u meenta’al le si’ipililo’ yéetel wa yaan u beetbe’entsilil wa le máax taka’an u poolo’, leti’ jmeent wáaj jtáakpaji’.

Le jala’ach kun jets’meyajtik jump’éel p’is óol k’áatajil chuuke’, k’a’ana’an u ts’áajik tu k’ab juntúul p’is óolal le máax takpolta’ano’, tu séeba’anil yéetel tu táan u ka’aka’ajil kun jach p’áatal. U kúulpachkuunajil le je’elo’ yaan u bo’olsi’ipilta’al tumen le a’almaj bo’olsi’ipilo’.

Je’el máaxake’ ku béeytal u chukik le máax péek u yóol ka’alikil táan u meentik jump’éel si’ipilil wáaj bey jach táant u ts’o’okol u meentike’, uti’al ka u ts’áaj tu séeba’anil tu k’ab le jala’ach yaan jach naats’ ti’o’, yéetel xan ich séeba’anile’, tu k’ab le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ (Ministerio Público). Unaj u jáan ts’íibta’al ba’axten jchu’uk le máako’.

Chéen ti’ ba’axo’ob jach tatajkil, lekéen anak jump’éel yaayaj si’ipilil bey ch’a’ óolta’anik tumen le a’almajt’aano’, yéetel wa jets’elnak u péek óolalil u púuts’ul tu k’ab le p’is óolal le máax ku tukulta’al jbeeto’, chéen xan wa ma’ u béeytal u yúuchul tu táan juntúul p’is óolal jala’ach tu yóok’olal u súutukil k’iin, u kúuchilil wa bix úuchik le si’ipililo’, le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ ku béeytal, tu táan u ka’aka’ajile’, u jets’t’antik ka chu’ukuk, ka’alikil u chuunt’antik yéetel u tsolik le chíikulalo’ob táan óoltik le ba’ax ku meentiko’.

Ti’ ba’axo’ob jach tatajkil wáaj lekéen chu’ukuk máak táan u meentik u si’ipile’, le p’is óolal kun k’amik u túuxtajilil le máax chuka’ano’, tu séebakil k’a’ana’an u ka’ajaajkuntik ka k’a’alak wáaj u ts’íibt’antik ka cha’abak, yéetel uláak’ ba’alo’ob jets’a’an tumen le a’almajt’aano’.

Le p’is óolal jala’acho’, yéetel u k’áatankil le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ yéetel tumen yaan ba’ax ilbil yéetel u si’ipilililo’ob múuch’kab si’ipilnáale’, ku béeytal u ts’íibt’antik u ma’achal juntúul máak, yéetel le jejeláas kúuchilil yéetel súutukil ku je’ets’el tumen le a’almajt’aano’, ka’alikil ma’ u máan ti’ 40 u p’éelel k’iin, chéen xan wa tumen k’a’ana’an uti’al ka jóok’ok tu beel le xak’alkaxano’, u kanáanta’al máako’ob wáaj a’almaj ba’albalilo’ob, wáaj xan lekéen anak u jets’elnak péek óolalil u púuts’ul tu k’ab le p’is óolal le máax takpolta’ano’. Le jets’k’iina’ ku béeytal u xaankunsa’al, chéen xan wa tumen le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ ku jajalt’antik láayli’ ts’aka’an le ba’axo’ob jmeent u yúuchulo’. Je’el bixake’, u jach táaj xaanil le k’albáajilo’ ma’ unaj u máan ti’ 80 u p’éelel k’iini’.

Tu yóok’olal múuch’kab si’ipilnáale’ ku na’ata’al bey jump’éel múuch’tambal tu’ux ku táakpajal óoxtúul wáaj maanal ti’ óoxtúul máaki’, uti’al ka u meent si’ipililo’ob ich mantats’il wáaj u yuul, je’el bix u je’ets’el te’ a’almajt’aan yaan ba’ax u yil yéetelo’.

Mixjuntúul máak péek óolal u ka’aj ku béeytal u k’a’alal maanal ti’ 48 u p’éelel jatsk’iin tumen le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’, ichil le jets’k’iino’ k’a’ana’an u jets’t’anta’al ka cha’abak wáaj ka ts’a’abak tu k’ab le p’is óolal jala’acho’; le jets’k’iina’ ku béeytal u k’a’ap’éelkuunsa’al chéen lekéen táan óolta’ak bey múuch’kab si’ipilnáal tumen le a’almajt’aano’. U máan u k’abil ti’ le je’el ba’axak ts’o’ok u tso’ololo’, yaan u bo’olsi’ipilta’al tumen le a’almaj bo’olsi’ipilo’.

Ti’ tuláakal u jets’t’aanil xak’altajil, chéen le p’is óolal jala’ach ku béeytal u meentiko’, yéetel u k’áatankil le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’, yaan u tso’olol ba’ax kúuchilil kun xak’altbil, máax wáaj máaxo’ob kun chukbilo’ob yéetel le ba’alo’ob ku kaxta’alo’obo’, tumen chéen xan ti’ unaj u náakal le ba’ax kun meentbilo’, yéetel lekéen ts’o’okoke’, ku líik’sa’al jump’éel ju’un tsolts’íibta’an, tu táan ka’atúul no’oxt’aan t’ana’an tumen le máax kaja’an te’ kúuchil kun xak’altbilo’, wa xan tumen ma’ kula’an wáaj ma’ u k’áate’, leti’ le jala’ach kun meentik le xakaltajil kun a’alik máaxo’obo’.

U tsikbal máake’ mix táan u béeytal u táalk’abta’alo’ob. A’almajt’aan kun bo’olsi’ipiltik je’el ba’axak ba’al loobiltik u jáalk’abil yéetel u meenta’al chéen ich máako’obil le tsikbalo’obo’, jumpáay ti’ lekéen ts’a’abak tumen juntúul ti’ le máax táakpaja’an te’ tsikbalo’obo’, wa bey u yóot óolalo’obo’. P’is óolal kun xak’al iltik tak tu’ux ku béeytal u náakalo’ob, chéen xan wa tumen yaan nu’ukbest’aan yaan ba’ax u yil yéetel u meenta’al jump’éel si’ipilil. Tu yóok’olal mixba’al ku béeytal u k’a’amal tsikbalo’ob ku táats’máansiko’ob u páajtalil mukulbe’ent’aanil ku je’ets’el tumen le a’almajt’aano’.

Chéen le nojlu’um p’is óolal jala’ach, yéetel u k’áatankil le nojlu’um jala’ach ku nojbéeykunta’al tumen le a’almajt’aano’ wáaj le u jo’olpóopil le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipil te’ péetlu’um ku xmáanchi’ita’alo’, ku béeytal u ts’áajik u páajtalil u k’áasta’al je’el máakalmáak u tsikbal máake’. Uti’al le je’elo’, le jala’ach yaan u páajtalil ti’o’, k’a’ana’an u chuunt’antik yéetel u tsolik ich a’almajil tu’ux u taal u yóolal le k’áatankilo’, tu’ux xan ka u tsol, ba’ax k’áastajil, máax ku táakpajalo’obi’ yéetel buka’aj kun xáantal. Le nojlu’um p’is óolal jala’acho’, ma’ tu béeytal u ts’áajik le páajtalilo’oba’, wa yaan ba’ax u yilo’ob tu yóok’olal yéeybalil, xak’alkaxanil, komba’albalil, kajnáalil, meyajil wáaj tsolmeyajil, mix xan tu yóok’olal u tsikbal le máax k’ala’an yéetel le u yáantajnáalilo’.

Le U Nojpáajtalilo’ob P’is Óolalo’ (Poderes Judiciales) yaan u yantal ti’ob péets’meyaj p’is óolalo’ob kun kaxtiko’ob nu’ukbesajil, tu séebakil yéetel je’el ti’ ba’axake’, ti’ u k’áatankilo’ob u yáax kanank’albáajilo’ob, u yáax k’áat áantajilo’ob yéetel u ka’anal xak’alkaxanil le jala’acho’, tu’ux ku k’áata’al ka anak p’is óol péets’meyajil, ka’alikil u táan óolta’al u páajtalil le máaxo’ob ku tukulta’al ts’o’ok u beetiko’ob jump’éel si’ipilo’ yéetel le máaxo’ob loobilta’an wáaj a’ala’an ba’al ti’obo’. K’a’ana’an u yantal jump’éel jaajkunaj tsolts’íib ti’ tuláakal le tsikbalo’ob kun úuchul ichil le p’is óolalo’ob yéetel le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ yéetel uláak’ jala’acho’ob yaan u páajtalil ti’ob.

Le k’áastajilo’ob éejenta’an u meenta’alo’obo’, yaan u chíimpoltiko’ob le ba’axo’ob ku k’áata’al yéetel le xu’ulsajilo’ob jets’a’ano’ob te’ a’almajt’aano’obo’. U chíikbesajil le k’áastajilo’ob ma’ u chíimpoltiko’ob le je’elo’, yaan u p’áatal mina’an u jaajkunaj biilal.

Le tsolmeyaj jala’acho’ ku béeytal u bin u xíimbalt máak tu yotoch chéen uti’al ka u jach il wa ts’o’ok u chíimpolta’al le toj óolal yéetel le polis belbest’aano’obo’; yéetel u k’áatik ka e’esa’ak le áanalte’ob yéetel le ju’uno’ob jach k’a’ana’antak uti’al ka jaajkunta’ak wa ts’o’ok u meenta’al le xak’alkaxan belbest’aano’obo’, ka’alikil u ch’a’ikubáaj le je’elo’oba’, ti’ le a’almajt’aan yaan ba’ax u yilo’ob yéetelo’ yéetel ti’ le túuxtbil jets’t’aano’ob meenta’an uti’al le xak’altajilo’obo’.

Le paaklank’exts’íib jula’an ti’ waba’ax ku bin u máansa’al te’ kúuchil túuxtbilts’íibo’obo’, ma’ tu béeytal u jóok’sa’al ilbil, wa ka meenta’ake’ yaan u bo’olsi’ipilta’al tumen le a’almajt’aano’.

Tu k’iinilo’ob jets’elnak óolale’ mixjuntúul máak ti’ le Lu’um K’atunilo’, ku béeytal u yokol ti’ jump’éel naj, wa ma’ u k’áat u yuumili’, mix u xche’ k’áatik waba’ax áantajil. Tu k’iinilo’ob kíinsajtáambale’, le k’atunnáalo’obo’ ku béeytal u xíik k’áatiko’ob naj uti’al u yantalo’ob, nu’ukulo’ob, janal yéetel uláak’ áantajilo’ob, je’el bix u je’ets’el tumen le k’atun a’almajt’aan yaan ba’ax u yil yéetelo’.