U Yáax Jo’Olts’Íibil

U Yáax Péets’el

Ti’ U Páajtalilo’Ob Wíinik Yéetel U Ya’Almajkanáanilo’Ob

U 2 Jatsts’íibil. U Nojlu’umil Méxicoe’ (Nación Mexicana) chéen jump’éel yéetel ma’ tu béeytal u ja’atsal.

Le Nojlu’uma’ (La Nación) meenta’an tumen ya’ab jejeláas meyajtsilo’ob, ku ch’a’amuk’tikubáaj ti’ u máasewáal múuch’kaajo’ob, le ku taalo’ob ti’ u ch’i’ibalilo’ob le yano’ob ka’ach way Nojlu’ume’ tak ka jkáaj u jelbesa’al bix u kajtalo’ob, yéetel tak bejla’e’ ts’aka’an ti’ob u mola’ayilo’ob táankaaj, náajalil, meyajtsilil yéetel almejenil, wa junjaats ti’ le je’elo’obo’.

U jets’tuukulil ti’ u máasewáal ch’i’ibale’, leti’ u jach chuuntuukulil uti’al ka jets’ óolta’ak ti’ máaxo’ob kun béeytal u jets’meyajta’al u belbest’aanilo’ob máasewáal múuch’kaajo’ob.

U kaajilo’ob jump’éel máasewáal múuch’kaaje’, leti’ le ku meentiko’ob jump’éelili’ múuch’ kajtalil, múuch’ náajalil yéetel múuch’ meyajtsilil, jets’ekbalo’ob ti’ jump’éel lu’umil yéetel ku chíimpoltiko’ob u jala’achilo’ob je’el bix suuka’an ti’obe’.

U páajtalil máasewáal múuch’kaajo’ob uti’al ka jáalk’ab tuukulnako’obe’, yaan u jets’meyajta’al ichil jump’éel jáalk’ab kuxtal tu táan a’almajt’aan, ka’alikil u tojtáantik u múuch’kuxtal nojlu’um. U chíimpolta’al máasewáal múuch’kaajo’ob yéetel u kaajilo’obe’, yaan u meenta’al tu noj a’almajt’aanil yéetel tu ya’almajt’aanilo’ob le péetlu’umo’obo’, le je’elo’obo’ k’a’abet u ts’aatáantiko’ob le píik’kab chuunt’aano’ob jets’a’an te’ tu xóot’ts’íibilo’ob le jatsts’íib ts’o’ok umáansa’ala’, bey xan chuuntuukulo’ob tu yóok’olal u ch’i’ibalt’aano’ob yéetel bix u kajtalilo’ob.

A. Le Noj A’almajt’aana’ ku chíimpoltik yéetel ku kanáantik u páajtalil máasewáal múuch’kaajo’ob yéetel u kaajilo’ob uti’al ka jáalk’ab tuukulnako’ob, yéetel le je’el xano’, u jáalk’abil uti’al:

I. U ch’a’at’antiko’ob bix kun múul kuxtalo’ob yéetel bix kun u nu’ukbesilo’ob u kaajalo’ob, u náajalo’ob, u almejentuukulo’ob yéetel u meyajtsilo’ob.

II. U jets’meyajtiko’ob u múuch’ belbest’aano’ob uti’al ka no’ojbesa’ak yéetel ka xu’ulsa’ak ba’atelo’ob ku yúuchul ich le kaajo’obo’, ka’alikil u ch’a’ óolta’al u píik’kab chuunt’aanilo’ob le Noj A’almajt’aana’, yéetel xan u chíimpolta’al u ya’almajkanáanilo’ob máak, u páajtalilo’ob wíinik, yéetel ka u táanilkunso’ob u tsikbe’enil yéetel u tojbe’enil le xch’uupo’obo’. A’almajt’aan kun jets’ik ti’ ba’axo’ob yéetel le tsolbeelankil jaajkunajt’aano’ob kun meentbil tumen le ajp’is óolalo’ob wáaj le kúuchil p’is óolalo’ob yaan ba’ax u yilo’ob yéetelo’.

III. U yéeyiko’ob u jala’acho’ob wáaj u jo’olpóopo’ob, je’el bix u nu’ukbesa’al tumen le u belbest’aano’obo’, le u beelankilmeyajo’obo’ yéetel le u suuka’anil u kuxtalo’obo’, uti’al u jala’achkuntikubáajo’ob je’el bix suuka’anile’, ka’alikil ka kanáanta’ak u táakpajal máasewáal xch’uupo’ob ichil jump’éel keetkunajkuxtal tu táan máasewáal jxiibo’ob, je’el bix xan u ts’a’abal u páajtalil ti’ob ka yanak u kuucho’ob tu táan kaaj yéetel xan ka yéeya’ako’ob wa u ts’a’abal u kuucho’ob ti’ yéeybal kuucho’ob, tu’ux ka chíimpolta’ak u mokt’aanil nojlu’um yéetel u tsikbe’enil péetlu’umo’ob. Ti’ mix jump’éel ba’ale’ u suuka’anil u kuxtalo’obo’ ku béeytal u yéensik u almejen páajtalil yéeybal le kajnáalo’ob ti’ u yéeybalil u méek’tankaajil jala’acho’obo’.

IV. U kanáantiko’ob yéetel u mu’uk’a’ankuunsiko’ob u t’aano’ob, u k’aj óolalo’ob yéetel tuláakal ba’al yaan ich u meyajtsilo’ob yéetel u chíikulil u ch’i’ibalo’ob.

V. U kanáantiko’ob yéetel u ma’alobkuunsiko’ob tu’ux ku kuxtalo’ob yéetel u kanáantiko’ob xan u tojbe’enil u lu’umo’ob, je’el bix jets’a’anil te’ Noj A’almajt’aana’.

VI. U táakpajalo’ob yéetel chíimpoolil, tu yóok’olal bix u ti’alinta’al yéetel u yantal lu’um ti’ob je’el bix jets’a’anil ti’ le Noj A’almajt’aana’ yéetel ti’ le a’almajt’aano’ob ku t’aano’ob tu yóok’olalo’, bey xan ti’ le páajtalilo’ob yaan ti’ uláak’ máako’obo’ wáaj ti’ u kajnáalilo’ob kaaj, ti’ u k’a’abetkuunsa’al yéetel u ki’ óolta’al ba’ax sijnáal tu’ux jets’ekbalo’ob yéetel kajakbalo’ob, ba’ale’ le je’ela’ ma’ u béeytal yéetel ba’alo’ob yaan ich nojk’a’ana’an ba’alo’ob, je’el bix u ya’alik le Noj A’almajt’aana’. Uti’al le je’elo’oba’ le kaajo’obo’ ku béeytal u paaklan much’ikubáajo’ob je’el bix jets’a’anil te’ a’almajt’aano’.

VII. U yéeyiko’ob, te’ méek’tankaajo’ob tu’ux yaan máasewáal kajnáalo’obe’, jo’olpóopo’ob tu táan le mola’ay méek’tankaajo’obo’.

U noj a’almajt’aanilo’ob yéetel u ya’almajt’aanilo’ob le péetlu’umo’obo’, yaan u chíimpoltiko’ob yéetel u belbest’antiko’ob le páajtalilo’ob te’ méek’tankaajo’obo’, yéetel u tuukulil u mu’uk’a’ankuunsiko’ob u táakpajalil yéetel u ye’esajil almejenil je’el bix suuka’an ichilo’obe’.

VIII. U jach táakpajalo’ob ti’ u péetil le Mola’ay Nojpáajtalilo’. Uti’al u kanáanta’al u jéets’el le páajtalilo’, ti’ tuláakal p’is óolal yéetel uláak’ ba’alo’ob tu’ux ka táakpajako’ob tu juunalo’ob wáaj tu múuch’tambalo’obe’, k’a’abet u ch’a’ óolta’al u suuka’anilo’ob yéetel ba’axo’ob chéen tu meyajtsilo’ob yaan, ka’alikil u chíimpolta’al u belbest’aanilo’ob le Noj A’almajt’aana’. Máasewáalo’obe’ mantats’ unaj u yantal ti’ob u páajtalil ka áanta’ako’ob tumen suttse’eko’ob yéetel áantajnáalo’ob u k’aj óolo’ob u t’aano’ob yéetel u meyajtsilo’ob.

U noj a’almajt’aanilo’ob yéetel u ya’almajt’aanilo’ob le péetlu’umo’obo’, yaan u jets’iko’ob bix u jáalk’ab much’ikubáaj yéetel u jáalk’abil ka u ye’es bix yaniko’ob yéetel ba’ax ku ts’íiboltiko’ob le máasewáal múuch’kaajo’ob te’ péetlu’umo’obo’, bey xan u belbest’aanilo’ob uti’al u chíimpolta’al máasewáal kaajo’ob bey mola’ayo’ob ts’aka’antak yéetel k’a’ana’antak ti’ tuláakal kaaje’.

B. Nojlu’um (Federación), Péetlu’umo’ob (Estados) yéetel Méek’tankaajo’obe’ (Municipios), uti’al u chúunsa’al keetil ba’alo’ob ti’ le máasewáal wíiniko’ob yéetel u luk’sa’al tuláakal péech’ óolalile’, yaan u jets’iko’ob mola’ayo’ob yéetel k’a’ana’an almejenil uti’al u kanáanta’al u páajtalil máasewáalo’ob, yéetel u jóok’ol táanil u múuch’kaajilo’ob yéetel u kaajilo’ob, le je’elo’oba’ k’a’abet u múul pattukulta’al yéetel u múul meyajta’al tu yéetelo’ob.

Uti’al u luk’sa’al óotsilil yéetel paachilkuunsajil ku loobiltiko’ob máasewáal múuch’kaajo’ob yéetel u kaajilo’obe’, le jala’acho’obo’ k’a’abet:

I. U táakmuk’tiko’ob u jóok’ol táanil máasewáal petenilo’ob, uti’al u mu’uk’a’ankuunsa’al u taak’inil kaajo’ob yéetel uti’al u ma’alobkuunsa’al kuxtal ich u kaajalo’ob, yéetel u múul meyaj le óoxyáal jala’achile’, yéetel xan u táakpajal u kaajilo’ob. U méek’tankaaj jala’acho’obe’ yaan u jets’iko’ob tu keetelil le taak’in kun ts’a’abil ti’ le kaajo’obo’, uti’al u meyajtiko’ob leti’ob ti’ ba’alo’ob k’a’ana’antak.

II. U kanáantiko’ob yéetel u ya’abkunsiko’ob u ka’analil xook, uti’al u yáanta’al ka’ap’éel t’aan yéetel báak’meyajtsilil xook, u ka’ansajil xook, u ts’o’oksa’al le chuun xooko’, u ka’ansajil meyaj yéetel le u káajbalil yéetel u ka’analil xooko’. U jets’iko’ob jump’éel nu’ukbesaj áantajil uti’al máasewáal xoknáal ti’ tuláakal u yáalal xook. U jets’iko’ob yéetel u meentiko’ob nu’ukbesajilo’ob xook ku táakbesik ba’alo’ob ti’ u meyajtsilil u múuch’kaajalo’ob, je’el bix u ya’alik le a’almajt’aano’obo’ tu yóok’olal le je’elo’ yéetel je’el bix k’áatchi’ita’anil ti’ le máasewáal kaajo’obo’. U yáantiko’ob u chíimpolta’al yéetel u k’aj óolta’al le jejeláas meyajtsilo’ob ts’aka’antak way nojlu’ume’.

III. U kanáantiko’ob u táakpajal máak uti’al u ts’a’abal ti’ u meyajil toj óolal yéetel u náachkunsa’al tak tu’ux ku k’uchul u nu’ukbesajil nojlu’um, u k’a’abetkuunsa’al suuka’an ts’aakankil, bey xan u yáanta’al u ma’alob janal máasewáalo’ob yéetel u nu’ukbesajilo’ob janal, tu táanil ti’ paalalo’ob.

IV. U ma’alobkuunsiko’ob u kuxtal máasewáal kaajo’ob bey xan u kúuchil u múul antalo’ob yéetel u náaysaj óolo’ob, yéetel meyajo’obe’ ku séebkunsiko’ob u ts’a’abal ti’ob u jala’ach yéetel ma’ jala’ach taak’inil uti’al u meenta’al yéetel u ma’alobkuunsa’al najo’ob, bey xan uti’al u náachkunsa’al tak tu’ux ku k’uchul meyajilo’ob k’a’ana’antak ti’ máak.

V. U yáantiko’ob u táakpajal máasewáal xch’uupo’ob ti’ le jóok’ol táanilo’, yéetel áantaj uti’al u meenta’al tuukul meyajo’ob, u kanáanta’al toj óolal, u ts’a’abal áantajo’ob uti’al u ma’alobkuunsa’al u kaambalo’ob yéetel u táakpajalo’ob ti’ ch’a’at’aano’ob yaan ba’ax u yilo’ob yéetel u kuxtalil kaaj.

VI. U náachkunsiko’ob u redilo’ob comunicación uti’al ka béeychajak u táakpajal le kaajo’obo’, ka’alikil u meenta’al yéetel u ya’abkunsa’al u bejilo’ob comunicación yéetel telecomunicación. U jets’iko’ob bix je’el u béeytal u ti’alinta’al, u meyajta’al yéetel u beelankuunta’al u medioilo’ob comunicación tumen máasewáal múuch’kaajo’ob yéetel u kaajilo’ob, je’el bix u je’ets’el tumen le a’almajt’aano’ob yaan ba’ax u yilo’ob yéetelo’.

VII. U yáantiko’ob u jejeláas náajal meyajilo’ob yéetel u jóok’ol táanil máasewáal kaajo’ob yéetel meyajo’ob ku meentiko’ob u chúukbesiko’ob buka’aj taak’in k’a’abet ti’ob, u ts’a’abal áantajo’ob uti’al u yoksa’al jala’ach yéetel ma’ jala’ach taak’in uti’al u meenta’al u yantal meyajo’ob, u yoksa’al tecnologías uti’al u ya’abkunsa’al u muuk’il u meyajo’ob, bey xan uti’al u kanáanta’al u keet táakpajalo’ob ti’ u nu’ukbesajil k’a’ana’an ba’alo’ob yéetel paaklankoonol.

VIII. U jets’iko’ob u belbest’aanilo’ob kaaj uti’al u kanáanta’al u jóok’ol wáaj u yokol máasewáal máako’ob ti’ u nojlu’umil México wáaj ti’ táanxelnojlu’umo’ob, yéetel meyajo’ob uti’al u kanáanta’al u páajtalilo’ob u meyaj le konmeyajnáal káaxo’obo’; u ma’alobkuunsiko’ob u toj óolal xch’uupo’ob; u yáantajo’ob yéetel u nu’ukbesajilo’ob u ts’a’abal xook yéetel janal ti’ paalal yéetel táankelemilo’ob láak’tsilo’ob ku k’uchulo’ob ti’ jump’éel lu’um; u kanáantiko’ob u chíimpolta’al u páajtalilo’ob wíinik yéetel u meentiko’ob u ts’a’abal k’aj óoltbil u meyajtsilo’ob.

IX. U k’áatchi’itiko’ob ti’ máasewáal múuch’kaajo’ob lekéen meenta’ak U Pa’atuukulil u Mu’uk’a’ankuxtalil México (Plan Nacional de Desarrollo), bey xan ti’le u ti’al le péetlu’umo’ob yéetel le méek’tankaajo’obo’, ku ts’o’okole’, u yoksa’al le t’aano’ob yéetel le tuukulo’ob ku meentiko’obo’, chéen wa yaan.

Uti’al u yila’al u meenta’al le ka’aka’ajilo’ob yaan ti’ le múulxot’ts’íiba’, U Mola’ayil Pat A’almajt’aano’ob ti’ U Múuch’ Mola’ayil México (Cámara de Diputados del Congreso de la Unión), u mola’ayil a’almajt’aan péetlu’umo’ob yéetel méek’tankaajo’obe’, ich u péetil u meyajo’obe’, yaan u jets’iko’ob le taak’in k’a’ana’an chéen uti’al u meenta’al le ka’aka’ajilo’oba’ ich le xupbil taak’in ku ch’a’at’antiko’obo’, bey xan u jets’iko’ob ba’ax yéetel bix kun meentbil uti’al u táakpajal kaajo’ob ti’ u meyajil yéetel u kanáanta’al le je’elo’oba’.

Yéetel mixjump’éel k’aasil ti’ le páajtalilo’ob jets’a’antak uti’al u yutsil kuxtal máasewáalo’ob, u kaajalo’ob yéetel u múuch’kaajalo’obe’, tuláakal kaaj je’el bix le je’elo’oba’ yaan xan u yantal ti’ob le páajtalilo’obo’ je’el bix jets’a’anil te’ a’almajt’aano’.