U ALMEJEN NOJ A’ALMAJT’AANIL U MÚUCH’ PÉETLU’UMILO’OB MÉXICO
Noj a’almajt’aan ts’áaba’an ojéeltbil tu Jala’ach Tsaalajil Nojlu’um tu 5 k’iinil u winalil febreero tu ja’abil 1917
U ts’ook jelbesajil ts’a’aba’an k’ajóoltbil DOF 27-05-2015
U Yáax Jo’Olts’Íibil
U Yáax Péets’el
Ti’ U Páajtalilo’Ob Wíinik Yéetel U Ya’Almajkanáanilo’Ob
U 1 Jatsts’íibil. Ti’ U Múuch’ Péetlu’umilo’ob Méxicoe’ (Estados Unidos Mexicanos) tuláakal máak yaan u k’amik le wíinik páajtalilo’ob ch’a’ óolta’an te’ Noj A’almajt’aan (Constitución) yéetel te’ nojk’axt’aan nojlu’umilo’ob (tratados internacionales) tu’ux táakpaja’an U Nojlu’umil Méxicoo’ (Estado Mexicano), bey xan le a’almajkanáanilo’ob uti’al ka kanáanta’ako’obo’, tumen le je’elo’obo’ mix táan u béeytal u xo’ot’ol mix u jáawsa’alo’ob, ja’alili' chéen ti’ le ba’axo’ob yéetel je’el bix u je’ets’el tumen le Noj A’almajt’aana’.
Le belbest’aan yaan ba’ax u yilo’ob yéetel le wíinik páajtalilo’obo’, yaan u ch’a’ óolta’alo’ob je’el bix u tso’olol tumen le Noj A’almajt’aana’, bey xan tumen le nojk’axt’aan nojlu’umilo’ob yaan ba’ax u yil yéetelo’obo’, ka’alikil u mantats’ ts’áajik u jach ya’abil kanáambalil ti’ máak.
Tuláakal le jala’acho’obo’, tak tu’ux ku k’uchul u páajtalilo’obe’, k’a’abet u táakmuk’tiko’ob, u chíimpoltiko’ob, u kanáantiko’ob yéetel u táan óoltiko’ob le u páajtalilo’ob wíiniko’, je’el bix u je’ets’el tumen u chuunt’aanilo’ob lu’unkabilil, paaklankuxtalil, múuch’kuxtalil yéetel ma’alobkuxtalil. Bey túuno’, le Mola’ay Nojpáajtalilo’ (Estado) unaj u páaybe’ent’antik, u xak’alkaxantik, u ts’áaj bo’olkuchtik yéetel u kaxtik utskíinajil ti’ le táats’ máansajil kun beetbil ti’ le u páajtalilo’ob wíiniko’, je’el bix u je’ets’el tumen le A’almajt’aano’.
Wet’a’an paalitsilil ti’ U Múuch’ Péetlu’umilo’ob México. U táanxel nojlu’umil paalitsilo’ob ku yokolo’ob tu Nojlu’umil Méxicoe’, chéen tu yóok’olal le je’ela’, yaan u najmaltiko’ob u jáalk’abilo’ob yéetel yaan u kanáanta’alo’ob tumen le a’almajt’aano’obo’.
Ku we’et’el tuláakal péech’ óolal chéen tu yóok’olal u ch’i’ibalil wáaj u nojlu’umil u taalbal máak, u wíiniknáalil, u ja'abil, u yaayaj óolalil, bix yanil u kuxtal yéetel u toj óolalil, u yoksajk’uujil, ba'ax yaan tu tuukul, máax uts tu yich, bix anil tu táan kaaj, wáaj tu yóok’olal uláak’ ba’al beetik k’aas ti’ u tsikbe’enil máak, yéetel u tuukulil u xu’ulsik wáaj u péets’ óoltik u páajtalil yéetel u jáalk’abilo’ob máak.