U Yáax Jo’Olts’Íibil

U Yáax Péets’el

Ti’ U Páajtalilo’Ob Wíinik Yéetel U Ya’Almajkanáanilo’Ob

U 22 Jatsts’íibil. Wet’a’an le bo’olsi’ipilo’ob tu’ux ku kíinsa’al máak, u xo’otol u wíinkilil, u ts’a’abal u subtal, u we’elel u wíinkilil, u ja’ats’al, u nóokjats’ta’al, u meenta’al ti’ je’el ba’axak yaayaj loobilale’, u píitmáan u bo’oltaak’in, u luk’sa’al u ba’albalilo’ob yéetel uláak’ je’el ba’axak bo’olsi’ipilo’ob ma’ k’aj óola’ano’obi’, kex jach k’a’ana’ano’ob. Tuláakal bo’olsi’ipile’ k’a’ana’an ti’ibil ti’ le si’ipil ku xmáanchi’ita’alo’ yéetel ti’ le a’almaj ba’albalil loobilta’ano’.

Ma’ u ch’a’ óolta’al bey luk’sajba’albalil le u kanáanta’al u ba’albalilo’ob juntúul máak lekéen ts’íibt’anta’ak ka u bo’ot bo’oltaak’in wáaj patano’ob, mix xan lekéen ts’íibt’anta’ak tumen juntúul p’is óolal jala’ach uti’al ka u bo’ot jump’éel kajnáal ka’aka’ajil ku taalbal ti’ úuchik u meenta’al jump’éel si’ipil. Mix táan xan u ch’a’ óolta’al bey luk’sajba’albalil le tokba’albalil kun u jets’t’ant le p’is óolal jala’ach ti’ le ba’albalilo’ob ku taalbal ti’ le ookol ayik’alilo’, je’el bix jets’a’anil te’ 109 jatsts’íibo’, mix le u kanáanta’al tu k’aaba’ le Mola’ay Nojpáajtalil le ba’albalil kananmolta’an ku béeytal u xúump’atta’alo’ob je’el bix u tso’olol te’ belbest’aano’ob jets’elnak ti’obo’, mix xan ti’ le ba’albalilo’ob kun a’albil ts’o’ok u xu’ulul u páajtalilo’ob ti’ ts’okt’aan p’is óolale’. Lekéen anak u xu’ulul le páajtalilo’, yaan u je’ets’el jump’éel tsolbeelankil kun beelankuuntbil tumen le belbest’aano’oba’:

I. Méek’tampáajtal yéetel jáalk’ab u ka’aj tu yóok’olal bo’olsi’ipilil;

II. Yaan u tsolbejtik u meyaj tu yóok’olal múuch’kab si’ipilnak máako’ob, u si’ipililo’ob toj óolal, u yokolta’al máak, u yokolta’al kisbuuts’o’ob yéetel u ko’onol máak, tu yóok’olal le ba’albalilo’obo’:

a) Le ch’a’ óolta’ano’ob bey u nu’ukulil, u wíinkilil wáaj ba’ax ku p’atik le si’ipilo’, kex tumen ma’ jets’t’anta’ak le ts’okt’aan p’is óolal kun jets’ik le bo’olsi’ipil ka’aka’ajilo’, yaan nonoj ba’alo’ob uti’al ka je’ets’ek bey jach ucha’an le si’ipilo’.

b) Le ma’ ch’a’ óolta’ano’ob bey u nu’ukulil, u wíinkilil wáaj ba’ax ku p’atik le si’ipilo’, ba’ale’ ts’o’ok u k’a’abetkuunsa’al wáaj u meyajta’alo’ob uti’al ka ba’alak wáaj ka xa’ak’besa’ak ba’albalilo’ob ku p’atik le si’ipilo’, chéen xan wa tumen ka mu’uch’uk le ba’ax ku tso’olol te’ tu káajbal yéetel te’ tu xuul le a) kóotsts’íibo’.

c) Le táan u k’a’abetkuunsa’alo’ob uti’al u meenta’al si’ipilo’ob tumen uláak’ máak, wa tumen u yuumile’ tu yojéeltaj le je’elo’, ba’ale’ ma’ tu ts’áaj u yojéelt ti’ le jala’acho’ wáaj ma’ tu meentaj mixba’al uti’al u k’albejtiki’.

d) Le ts’aaja’ano’ob tu k’aaba’ uláak’ máako’obe’, ba’ale’ nonoj ba’alo’ob yaan uti’al ka je’ets’eke’, ba’axo’ob ku p’atik le máansbil si’ipilo’obo’ wáaj ti’ le múuch’kab si’ipilnak máako’obo’, tu’ux le máax takpolta’an tu yóok’olal le si’ipilo’obo’, ku máan bey u yuumile’.

III. Tuláakal máak ku tukultik ts’o’ok u loobilta’ale’ ku béeytal u táakbesik le ba’axo’ob unaj uti’al ka u chíikult tojbe’en u ka’aj le ba’albalilo’obo’ yéetel ma’alob oksaj óolal u meyaj, bey xan wa k’albejta’an uti’al ka u k’aj óolt u k’aak’as k’a’abetkuunsa’al le u ba’albalilo’obo’.