U Yáax Jo’Olts’Íibil

U Yáax Péets’el

Ti’ U Páajtalilo’Ob Wíinik Yéetel U Ya’Almajkanáanilo’Ob

U 20 Jatsts’íibil. U tsolbeelankil le xak’alsi’ipilo’, takpool yéetel t’analt’aan u ka’aj. Yaan u beelankuunta’al tumen u chuunt’aanilo’ob ts’áaj ojéelalil, kúulpacht’aanil, múuch’tambalil, ch’a’ajo’olil yéetel jatsk’uuxil.

A. Ti’ le píik’kab chuunt’aano’obo’.

I. U tsolbeelankil le xak’alsi’ipilo’ yaan u kaxtik ka sáasilkuunta’ak le ba’ax takpolta’ano’obo’, ka kanáanta’ak máax mina’an u si’ipil, ka u yil u bo’otik u si’ipil le máax si’ipilnaja’ano’ yéetel le loobilal meenta’an tumen le si’ipilo’ ka utskíinta’ak;

II. Tuláakal múuch’kab p’is óolale’ yaan u meenta’al tu táan juntúul p’is óolal, tu’ux mix táan u béeytal u k’ubik tu k’ab uláak’ máak le u k’a’abetkuunsa’al yéetel le u xak’al ilta’al le jaajkunaj chíikulalo’obo’, le je’elo’ k’a’ana’an u yúuchul ich jáalk’abil yéetel t’áalkab tuukul;

III. Uti’al ka méek’nak’ta’ak u ts’okt’aanil p’is óolale’, chéen kun ch’a’ óoltbil bey jaajkunaj chíikulal le ts’o’ok u k’a’abetkuunsa’alo’ob te’ tu múuch’kabil le p’is óolalo’. A’almajt’aan kun jets’ik u jumpáaykuunajilo’ob yéetel le ba’axo’ob k’a’ana’an uti’al ka k’a’amak le yáax jaajkunaj chíikulal te’ p’is óolalo’, tumen tu yóok’olal bixe’ k’a’ana’an ka yáax k’a’abetkuunsa’ak;

IV. Le p’is óolalo’ yaan u máak’anta’al tu táan juntúul p’is óolal bey ma’ u yáax k’aj óoltmaj le ba’ax ku p’is óolta’alo’. U ts’a’abal k’aj óoltbil le chíikult’aano’ob yéetel le ba’axo’ob jaajkunaj u biilalo’obo’, yaan u yúuchul tu táankaaj, ich kúulpacht’aan yéetel t’analt’aan;

V. U kuuchil le jaajkunaj chíikulal uti’al u ye’esa’al le k’óochsi’ipilo’ ku p’áatal tu k’ab le takpolnáalo’obo’, je’el bix u je’ets’el tumen u jejeláasil le bo’olsi’ipilo’. Ti’ tuláakalo’ob kun antal keet xak’alkaxanil uti’al ka láat’a’ak le takpool wáaj le áantajilo’;

VI. Mixjuntúul p’is óolal ku béeytal u xak’altsikbaltik ba’alo’ob yaan ba’ax u yilo’ob yéetel le xak’alsi’ipil yéetel je’el máakalmáak ti’ le jatsabmáak wa mina’an le uláak’o’, ka’alikil u chíimpolta’al ti’ tuláakal súutukil u chuunt’aanil kúulpacht’aanil, le je’elo’ ma’ jets’elnak ti’ le jumpáayba’alo’ob ku je’ets’el tumen le Noj A’almajt’aana’;

VII. Wa ts’o’ok u káajal u tsolbeelankil le xak’alsi’ipilo’, chéen wa tumen mina’an u xma’ éejenil le máax takpolta’ano’, ku béeytal u ts’íibt’anta’al u yáax ts’o’okbalil ti’ le ba’axo’ob ku páak’ta’al bey unajo’ yéetel je’el bix u je’ets’el tumen le a’almajt’aano’. Wa le máax takpolta’ano’ ku k’am óoltik tu táan le p’is óolal jala’acho’, chéen tu juunal yéetel tumen u k’aj óol ba’axo’ob ku taal tu paach, úuchik u táakpajal te’ si’ipilo’ yéetel wa xan tumen yaan nonoj ba’alo’ob jaajtak uti’al ka je’ets’ek ka’atéen le takpoolo’, le p’is óolalo’ yaan u t’anik máak ti’ u múuch’kabil u ts’okt’aanil p’is óolal. A’almajt’aan kun jets’ik le áantajilo’ob ku béeytal u ts’a’abal ti’ le máax takpolta’an lekéen u k’am óolt u si’ipililo’;

VIII. Le p’is óolalo’ chéen kun a’almaj ts’okt’aan lekéen anak jaajkunajil ti’ u k’óochsi’ipilil le máax ku xak’alta’al u si’ipililo’;

IX. Je’el máakalmáak jaajkunaj chíikulal kaxta’an yéetel u táats’máansajil le k’a’ana’an páajtalilo’obo’, mixba’al u biilal, yéetel;

X. Le chuunt’aano’ob ts’o’ok u je’ets’el te’ jatsts’íiba’, yaan xan u ch’a’ óolta’alo’ob te’ yáax múuch’kab p’is óolalo’obo’;

B. Ti’ u páajtalilo’ob tuláakal máak takpolta’an:

I. Ka táanilkuunsa’ak u xma’ si’ipilil ka’ilikil ma’ u ya’ala’al u k’óoch óolal yéetel ts’okt’aan ts’aaja’an ojéeltbil tumen le p’is óolal xak’alkaxantiko’;

II. U káantik u si’ipil wáaj u makik u chi’. Líik’ul tu súutukil u chu’ukule’, yaan u ts’a’abal u yojéelt ba’ax o’olal ku ma’achal yéetel yaan ti’ u páajtalil u makik u chi’, le je’elo’ mix táan u béeytal u k’a’abetkuunsa’al uti’al ka loobilta’ak. Wet’a’an yéetel yaan u bo’olsi’ipilta’al tumen le a’almaj bo’olsi’ipil, wa ma’ u cha’abal u t’aan yéetel uláak’ máak, tuláakal sajbesajil wáaj yaayaj loobilal. Le káantsi’ipil kun meentbil yéetel u xma’ áantajil le áantajnáalo’, jach mixba’al u biilal uti’al jaajkunajt’aan;

III. Ka ts’a’abak u yojéelt, je’el bix te’ tu súutukil úuchik u ma’achalo’ bey xan lekéen anak tu táan le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipil wáaj le p’is óolalo’, le si’ipilo’ob ku ts’a’abal u kucho’ yéetel le páajtalilo’ob láak’intiko’. Wa tu yóok’olal múuch’kab si’ipilnak máako’obe’, le p’is óolal jala’acho’ ku béeytal u ts’áajik u páajtalil ka ta’aka’ak u k’aaba’ yéetel u chíikulilo’ob le máax ku takpoolo’;

A’almajt’aan kun jets’ik áantajilo’ob ti’ le máax takpolta’ano’, ti’ le ku xak’alta’al u si’ipilo’ wáaj ti’ le ts’okt’anta’an u bo’olsi’ipililo’, wa tumen ku ts’áajik jach ma’alob áantaj uti’al ka xak’alkaxanta’ak yéetel ka tsaypachta’ak si’ipilo’ob yaan ba’ax u yilo’ob yéetel múuch’kab si’ipilnak máako’ob;

IV. Yaan u k’a’amal ti’ le no’oxt’aano’ob yéetel le uláak’ jaajkunaj chíikulal no’oj u ka’ajo’ob kun u k’ubo’, ka’alikil u ts’a’abal le súutuk ku tukulta’al k’a’ana’an tumen le a’almajt’aan tu yóok’olalo’, yéetel u kaxtik áantaj uti’al ka táakpajak le máaxo’ob u k’áat ka no’oxt’aannako’obo’, je’el bix u je’ets’el tumen le a’almajt’aano’;

V. Yaan u p’is óolta’al tu táan múuch’kab u’uyajnáal tumen juntúul p’is óolal wáaj jump’éel kúuchil p’is óolal. Le ts’áaj ojéelalo’ chéen ku béeytal u xo’ot’ol ti’ le ba’axo’ob kun jets’bil tumen le a’almajt’aano’, wa tu yóok’olal u kanáambalil nojlu’um, u kanáambalil kaaj, u kanáanta’al máax loobilta’ano’ob, no’oxt’aano’ob yéetel paalalo’ob, lekéen ts’a’abak ich péek óolalil u ye’esa’al le chíikulilo’ob a’almaj kanáanta’ano’obo’, wáaj tumen le kúuchil p’is óolalo’ ku tukultik yaan kux óolal chuunt’anta’ano’ob uti’al ka oksaj óolta’ak.

Tu yóok’olal much’kab si’ipilnak máako’obe’, le meyajo’ob meenta’an tu súutukil le xak’alkaxano’ ku béeytal u yantal ti’ob jaajkunaj biilal, lekéen p’áatak ma’ u béeytal u ka’ e’esa’al te’ p’is óolalo’ wáaj lekéen anak péek óolal uti’al no’oxt’aano’ob wáaj máax loobilta’ano’ob. Le je’elo’ xma’ loobilal ti’ u páajtalil le máax takpolta’ano’ uti’al ma’ u k’amik wáaj u jelsutt’antik le ba’axo’obo’, yéetel ka u ts’áaj jaajkunaj chíikulalo’ob kúulpachkuuntiko’ob;

VI. Yaan u ts’a’abal ti’, tuláakal le chíikulilo’ob kun u k’áat uti’al u yáantikubáaj yéetel ka chíikpajako’ob te’ xak’alsi’ipilo’.

Le máax takpolta’an yéetel u yáantajnáale’ ku béeytal u k’aj óoltiko’ob u tsolts’íibilo’ob le xak’alkaxano’, wa tumen le u yáaxo’ macha’an, bey xan lekéen óota’ak ch’a’abil u k’áantsi’ipil wáaj lekéen k’áatchi’ita’ak. Bey túun xano’, ma’ili’ yáax bisa’ak tu táan p’is óolale’, ku béeytal u xak’altiko’ob le tsolts’íibo’obo’, yéetel le súutukil k’a’ana’an uti’al u máak’anta’al le áantajilo’. Líik’ul te’ súutuko’, mix táan u béeytal u ta’akbesa’al u meyajilo’ob le xak’alkaxano’, wa ma’ chéen ti’ le jumpáayba’alo’ob jets’a’antak te’ a’almajt’aan wa tumen le je’elo’ jach táaj k’a’abet uti’al ka kanáanta’ak u jóok’bal ma’alob le xak’alkaxano’ yéetel xan wa ka ts’a’abak ojéeltbil jach tu súutukil uti’al ma’ u loobilta’al u páajtalil le áantajilo’;

VII. Yaan u p’is óolta’al ka’alikil ma’ u máan ti’ kamp’éel winal wa tumen u xuul le u bo’olsi’ipililo’obo’ ma’ u máan ti’ ka’ap’éel ja’ab u k’alabmáakil, yéetel ma’ u máan ti’ jump’éel ja’ab wa tumen le bo’olsi’ipilo’ ku máan ti’ ka’ap’éel ja’ab, chéen wa tumen ma’ u k’áatik uláak’ jets’k’iin uti’al u yáantajil;

VIII. Yaan u páajtalil uti’al ka yanak ti’ jump’éel ma’alob áantajil yéetel juntúul a’almajmeyajnáal kun u yéey ich jáalk’abil tak p’el chéen úuchik u ma’achalo’. Wa ma’ u k’áat wáaj ma’ u béeytal u kaxtik juntúul a’almajmeyajnáal, wa tumen ts’o’ok u k’áata’al ka u meente’, le p’is óolalo’ yaan u ts’áajik ti’ juntúul táankaaj áantajnáal. Yaan xan u yantal u páajtalil ti’ uti’al ka táakpajak u yáantajnáal ti’ tuláakal u jáajatsil le xak’alsi’ipilo’, ku ts’o’okole’ leti’e’ yaan u yantal u kuch óolal u meentik le jaytéen kun k’áatbil ti’e’, yéetel,

IX. Ti’ mixjump’éel súutukil ku béeytal u ya’abkunsa’al u k’iinil k’ala’an wáaj macha’an máak, chéen tumen táan u binettik u bo’ota’al u meyaj le áantajnáalo’obo’ wáaj tu yóok’olal uláak’ je’el ba’axak bo’oltaak’inile’, ku taal ti’ kajnáal ka’aka’ajil wáaj ti’ uláak’ ba’ax je’el bix le je’elo’.

U kanank’alta’al máake’, ma’ u béeytal u máan ti’ le k’iino’ob jets’a’an bey u xuul bo’olsi’ipil tumen le a’almajt’aan tu yóok’olal le si’ipil meent u yúuchul le xak’alsi’ipilo’, yéetel ti’ mixjump’éel súutukil kun máan ti’ ka’ap’éel ja’ab, ja’alib wa tumen le u ya’abkunsajk’iinilo’ ku taal ti’ u jets’meyajta’al u páajtal áantajil le máax takpolta’ano’. Wa ma’ nu’ukbest’anta’ak u ts’okt’aan p’is óolal lekéen ts’o’okok u chíimpolta’al le súutukilo’, le máax takpolta’ano’ yaan u jáalk’abta’al tu séebakil ka’alikil u ch’a’ajo’olta’al le xak’alsi’ipilo’, tumen le je’elo’ ma’ u k’atikubáaj uti’al ka je’ets’ek uláak’ u tsolt’aanilo’ob kanáambalil.

Ti’ tuláakal bo’olsi’ipil tu’ux kun k’albil máak ku ts’áajik jump’éel u ts’okt’aanil p’is óolale’, yaan u xo’okol le k’iino’ob ka’alikil macha’anilo’.

C. Ti’ u páajtalilo’ob máax loobilta’an wáaj meenta’an óolal:

I. U k’amik a’almajt’aan áantajil; u ts’a’abal u yojéelt le páajtalilo’ob ku ts’a’abal ti’ tumen le Noj A’almajt’aano’ yéetel, chéen wa ku k’áatike’, u ts’a’abal u yojéelt bix u bin u meyajil u tsolbeelankil le xak’alsi’ipilo’;

II. U múul áantaj yéetel le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’; uti’al ka k’a’amak ti’ tuláakal le chíikulilo’ob wáaj le jaajkunaj chíikulalo’ob yaan tu k’abo’, bey ti’ le xak’alkaxano’ bey xan ti’ le xak’alsi’ipilo’, uti’al ka k’a’abetkuunsa’al le meyajo’ob unajo’, yéetel ka táakpajak te’ p’is óolalo’ yéetel ka u táakbes le áantajba’alo’ob je’el bix kun a’albil tumen le a’almajt’aano’.

Le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’, lekéen u ch’a’ óolt ma’ k’a’ana’an u k’a’abetkuunsa’al le meyajo’, k’a’abet u chuunt’antik yéetel u ya’alik ba’axten ma’ u k’áati’;

III. U k’amik, líik’ul úuchik u meenta’al le si’ipilo’, áantaj uti’al ka ts’a’akak yéetel ka no’ojbesa’ak u tuukul tu séebanil;

IV. Ka utskíinta’ak le loobilal jmeenta’ab ti’o’. Ti’ le ba’axo’ob kun k’a’abetchajale’, le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ unaj u k’áatik ka utskíinta’ak le loobilalo’, kex tumen le máax loobilta’an wáaj meenta’an óolal ti’o’ ka béeychajak u k’áatik, ku ts’o’okole’ le p’is óolalo’ wa ts’o’ok u ts’áajik ojéeltbil jump’éel u ts’okt’aanil bo’olsi’ipile’, ma’ u béeytal u tselik u ka’aka’ajil le máax ts’okt’anta’an u bo’olsi’ipilil uti’al ka u meent le utskíinajo’.

A’almajt’aan kun jets’ik séesebal tsolbeelankilo’ob uti’al ka jets’meyajta’ak le ts’okt’aan p’is óolalo’ob yaan ba’ax u yilo’ob yéetel u yutskíinajil le loobilalo’;

V. U kanáanta’al u k’aaba’ yéetel uláak’ u chíikulilo’ob ti’ le ba’axo’oba’: wa tumen mina’an 18 u p’éelel ja’ab ti’; tu yóok’olal si’ipilo’ob tu’ux ku meenta’al k’aak’as óolal, u ko’onol wáaj u tse’elel u jáalk’abil máak, wáaj múuch’kab si’ipilnak máako’ob; bey xan lekéen tukulta’ak tumen le p’is óolalo’, k’a’ana’an uti’al ka kanáanta’ak, ka’alikil xan u kanáanta’al u páajtalilo’ob le áantajilo’.

Le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipilo’ unaj u táan óoltik ka kanáanta’ak máax loobilta’ano’ob, máax meenta’an óolal ti’ob, no’oxt’aano’ob yéetel tuláakal le máaxo’ob kun táakpajal le xak’alsi’ipilo’. Le p’is óolalo’obo’ k’a’ana’an u kanáantiko’ob ka chíimpolta’ak tu beel le kuch óolala’;

VI. U k’áatik u tsolt’aanilo’ob kanáambalil yéetel le xot’ óolalo’ob k’a’ana’antak uti’al ka kanáanta’ak yéetel ka su’utuk tu ka’atéen u páajtalilo’ob, yéetel

VII. U jelsutt’antik tu táan p’is óolal jala’ach u tu’ubsajilo’ob le Mola’ay Xak’alkaxansi’ipil ka’alikil u meenta’al le xak’alkaxan si’ipilo’obo’, bey xan le ta’akbe’en jets’t’aano’obo’, ma’ u jets’meyajta’al, u xúump’atta’al chéen bey le u káajbal le xak’alsi’ipil wáaj u jáawsa’al le tsolbeelankil lekéen ila’ak ma’ k’ambe’en u yutskíinajil le loobilalo’.