Kanjo’olts’íib

Tu Yóok’olal U Kuucho’ob Máaxo’ob Ku Meyajo’ob Tu Táan Kaajo’ob Yéetel U Ba’albailo’ob Nojlu’um

U 113 Jatsts’íibil. U Noj Nu’ukbesajil ti’al u Xu’ulsa’al u K’aak’as Meyaj Jala’achile’, leti’ u molayil ku yilik ka’a yanak múul meyajil ichil jejeláas jala’achilil ti’al u yila’al ma’ u beeta’al, u yila’al máax yéetel u beeta’al u bo’otilk u si’ipilil yo’olal belankil ka’akajil yéetel yo’olal u k’aak’as meyaj jala’ach, bey xan ti’al u kaxanxak’alta’al yéetel kanáanta’al u meyajta’al u taak’in ti’al kaaj. Ti’al ka’a béeyak u beetpajal u noj tuukulil u meyaje’, k’a’abet u ch’a’ajo’oltik le chúunt’aano’oba’:

I. Le Noj Nu’ukbesaja’ unajmal u yantal ti’ jump’éel Jo’ol Múuch’meyajil ku beetpajal yéetel u jejeláas jo’olpóopilo’ob Nojlu’um Mola’ayil Xak’alkaxane’; tumeen u jo’olpóopil u Noj Molayil u Xu’ulsa’al u K’aak’as meyaj Jala’ach; u jo’olpóopil u molayil u Meyaj Jala’ach máax ku yilik ka’a beetpajak u meyajil le Noj Nu’ukbesaja’; tumeen u jo’olpóopil Nojmolayil P’is óolal Belankil; u jo’olpóopil u molayil kananmeyaj je’el bix u jets’majil le jaatsts’íib 6o. ti’ le Noj A’almajt’aana’; bey xan yéetel juntúul u meyajnáalil u Noj molayil P’is Óolal yéetel juntúul máak ka’a t’aanak tu yo’olal u Múuch’kabil u Táakpajal Wíinik tu Meyaj Jala’ach.

II. U Múuch’kabil u Táakpajal Wíinik tu Meyaj Jala’che’ unajmal u yantal jo’otúul wíiniknáal ts’o’ok u ye’esik u meyaj yo’olal u yilpajal u meyaj jala’ach, u tsolts’íibta’al bix úuchik u xuup jala’ach wáa yo’olal u xu’ulsa’al u k’aak’as meyaj jala’ach, máaxo’ob ku yéeybil je’el bix u jets’ik le a’almajt’aano’, yéetel

III. Ichil le meyajo’ob kéen u beet u Jo’ol Múuch’meyajil le Noj Nu’ukbesaj je’el bix u jets’maj le a’almajt’aana’:

a) U je’ets’el jejeláas nu’umbesajilo’ob ti’al u béeytal u yúuchul múul meyaj yéetel le molayilo’ob le jejeláas tu’uxilo’;

b) U beeta’al yéetel u péetsilta’al u tuukulil meyaj jala’ach yo’olal xak’alkaxanil yéetel bix je’el u kanáanta’al taak’iin ti’al kaaje’, bey xan yo’olal ma’ u beeta’al, u kanáanta’al yéetel u xu’ulsa’al talamil yéetel belankil ka’akajil yéetel u k’aak’as meyaj jala’ach, a wa’alten wáa u chuun ba’axten ku yúuchulo’ob.

c) U je’ets’el le nu’ukbesajilo’ob ti’al u yantal, u k’e’exel, u tso’olol yéetel u túumbenkunsa’al ba’ax ojela’an yo’olal le meyajo’oba’ le jejeláas molayilo’ob ku beetiko’ob le meyaja’ ti’ le jejeláas jala’achilo’;

d) U je’ets’el chuunt’aano’ob yéetel táanilt’aano’ob ti’al ka’a béeyak u ma’alob meyaj le jejeláas jala’achilo’ob yo’olal u meyajil xak’alkaxanil yéetel u kanáanta’al u meyajta’al taak’in ti’al kaaj.

e) U beeta’al jump’éel tsolts’íibil yo’olal u meyajil jump’éel ja’ab tu’ux ka’a u tsol ba’axo’ob ts’o’ok u beetpajal yéetel yo’olal bix ts’o’ok u meyaj jala’ach yéetel nu’ukbesajo’ob yo’olal le ba’axo’oba’.

Le kéen ts’o’ok u xak’alta’al le tsolts’íiba’, je’el u béeytal u beeta’al tsolnu’ukil tu’ux ma’ tu yoksa’al wáa ba’ax jala’achilo’ob, ti’al ka’a béeyak u beetiko’ob le jejeláas ba’alo’ob ti’al u táakmuk’ta’al molay yo’olal ma’ u beeta’al talamil yo’olal belankil ka’akajil yéetel u k’aak’as meyaj jala’ach, bey xan ti’al u ma’alobkunsik u meyajo’ob wáa ti’al u kanáantik u yúuchul meyaj. Le jala’achil ti’ máax ku a’albilo’ le tsolnu’ukilo’obo’ unaj u ya’aliko’ob ti’ u Múuch’meyajil yo’olal le ba’ax kéen u beeto’ob tu yo’olalo’.

Le péetlu’umilo’ob yaan u jets’iko’ob nu’ukbesilo’ob tu’ux yano’ob yo’olal ma’a u yantal u k’aak’as meyajil jala’ach ti’al ka’a béeyak u jo’olintik u meyaj le jala’achil tu’ux yano’obo’ ku beetik u meyajil ti’al ma’ u yúuchul, u yila’al yéetel u beeta’al u bo’otik u si’ipil yo’olal talamil belankil ka’akajil yéetel u k’aak’as meyaj jala’ach.